Projektek

A Miskolci SZC Szentpáli alapítványa, az Alapítvány a Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképzésért 7 éves Erasmus+ szakképzési akkreditációs pályázata

A Miskolci SZC Szentpáli alapítványa, az Alapítvány a Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképzésért

7 éves Erasmus+ szakképzési akkreditációs pályázatot nyert

Intézményünk alapítványa, az Alapítvány a Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképzésért 2020-1-HU01-KA120-VET-094010 számú Erasmus+ szakképzési akkreditációs pályázatát a Tempus Közalapítvány támogatta. Ennek köszönhetően 2021-2027. között egyszerűsített pályáztatással tud az alapítvány mind oktatói, mind tanulói Erasmus+ szakképzési mobilitásokat megvalósítani.

A 2021/2022. tanévben a 2021-1-HU01-KA121-VET-000006104 számú pályázatként Bécsben került sor a mobilitások lebonyolítására. 5 oktatónk 2022. február 27- március 6. között vett részt az osztrák fővárosban egy 8 napos szakmai mobilitáson, 12 vendéglátós tanuló 2 kísérő tanárral március 10-23. között végzett külföldi szakmai gyakorlatot Bécs nevezetes éttermeiben, kávézóiban. A célok eléréséről, az élményekről a Szentpáli napok keretében tudósítottak kollégáinknak, diákjaink és az érdeklődőknek.

2021-1-HU01-KA121-VET-000006104 szerződésszámú

Erasmus KA1 oktatói mobilitás 2022. 02.27-03.06.

2022.02.27-én indultunk Bécsbe. Az esti órákban megérkeztünk a belvárosi szálláshelyünkre.

2022.02.28-án reggel munkavédelmi oktatást követően megismerkedtünk a szálloda sajátosságaival, részlegeivel és az egyes részlegekhez tartozó feladatkörökkel. Munka után városnézésre indultunk, hogy megismerhessük Bécs nevezetességeit, megcsodálhassuk gyönyörű építészeti remekműveit.

2022.03.01-én az egyes részlegek feladatköreit részletesebben is megismertük. Megfigyeltük mi a pontos munkamenet, munkabeosztás az egyes részlegeken belül. A munkaidő végeztével meglátogattunk egy hagyományos bécsi sörfőzdét, a Wiedenbräu éttermet, ahol kedves fogadtatásban volt részünk, és sörkóstoláson is részt vettünk.

2022.03.02.-03. Ezt a két napot a hotel konyhai munkájának megfigyelésével töltöttük. Megismerkedtünk új ételkészítési technológiákkal, és ellestük a tipikus osztrák ételek készítési folyamatát. Közben a modern konyhai felszerelésekkel való munkavégzést is gyakorolhattuk. Összehasonlítottuk mindezeket más hotelek munkavégzésével is.

2022.03.04-én részt vettünk a menülapok összeállításában, megbeszéltük mentorunkkal az összeállítás menetét, és szempontjait. Munka után meglátogattuk a csodálatos Schönbrunn kastélyt.

2022.03.05. A mai napon a pincérek munkáját, a pincérek közötti munkamegosztást hasonlítottuk össze. Több étteremben és hotelben jártunk, ahol körbevezettek bennünket, és bepillantást nyertünk az Ibis, Andaz és Fleming’s szállodákra és éttermeikre jellemző dizájnba, szolgáltatásba.

2022.03.06. A szakmai út kiértékelésére került sor, majd haza utaztunk. Abban egyetértettünk, hogy kiváló lehetőség volt számunkra ez a külföldi gyakorlat, mind szakmai téren, mind idegen nyelvi kommunikációban fejleszthettük készségeinket.

Az oktatói mobilitáson részt vett csapat (képen balról jobbra):

Nagy-Csinos Csilla
Feketéné Üveges Enikő
Banuné Takács Andrea
Szilvási Andrea
Munkácsi-Gitta Renáta

Kísérő tanári beszámoló

Készítette: Kofler Éva magyar nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom szakos oktató

Fogadó partnerek neve: Stöckl im Park és Salm Bräu éttermek, Café Kugel, Bécs

Küldő szervezet: Alapítvány a Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképzésért

Munka nyelve: Német / Angol

Munkanapok száma: 10

Napi munkaidő: 6-8 óra

2022. március 10-én a délelőtti órákban indult a Nagy Kaland: Gyenes Éva kolléganőmmel 12 lelkes vendéglátó technikus és pincér tanuló kíséretére vállalkoztunk. A klasszikus császárváros, Bécs híres a vendéglátás hagyományairól, ezt tanulmányozni, és a fogadó szervezeteknél dolgozni, gyakorlatot szerezni és nyelvtudást fejleszteni kerekedett fel a kis csapat. Két kisbusszal vágtunk neki a mintegy hat órás utazásnak, ami jó hangulatban telt – egészen az M3 autópálya Budapest előtti szakaszáig, ahol a jó magyar hagyományoknak megfelelően azért egy útépítés miatt araszoltunk csaknem másfél órát, amivel az utazási időt szerencsésen megnöveltük. A plusz időt alvással, beszélgetéssel ütöttük el, de azért mire a szállásunkra értünk, már mindenki fáradt volt, s a meleg vacsorának, a kényelmes ágynak nagyon tudtunk örülni a Westbahnhof pályaudvar melletti hostelben, a Jo&Joe modern épületében.

Március 11-én kipihenten és kíváncsian indultunk megtekinteni a leendő munkahelyeket: két szakácsunk, Spisák Balázs és Tóth Patrik a Stöckl im Park étterem konyháját készült meghódítani, a vendégek óhajait pedig itt Rigler Edina, Ajtai István és Nagy Dániel Zsolt várta. A Belvedere népszerű turistacélpont, ezért biztosak voltunk benne: a fiatalok rengeteget fejlődnek majd, hiszen a hely teljes kihasználtsággal üzemel. A cég másik éttermében, a Belvedere másik oldalán a Salm Bräu étteremben sörfőzde is működik, így a három felszolgáló tanulónk, Csontos Nóra, Kiss Viktória Réka és Körmendi Kitti Boglárka szintén remek gyakorlási lehetőségeket kapott. A diákok a pazar bécsi tömegközlekedéssel könnyen eljuthattak ide, de eleinte természetesen szükség volt a támogatásunkra, hogy biztosan tudjanak az ismeretlen városban közlekedni.

A szerződések megkötésénél a másik vállalkozás, a Café Kugel is rendkívül közreműködő és kedves volt. A másik irányba metrózva tudtak ide eljutni, s a három lány, Hegedűs Dorina Dóra, Rozgonyi Petra Éva és Vincze Zsanett Petronella nagyban számíthattak negyedik társuk, Soltész István lovagias segítségére. A családias hangulatú kávézóban és a két étteremben egyaránt március 12-én, szombaton indult gőzerővel a munka: munkaruhába átöltözve, névtáblákkal felvértezve, kissé remegő lábbal, de egyre magabiztosabban mozogtak a munkahelyeken, s a szokásos esti meeting a közösségi térben, a népszerű „pizzában” este már oldottabb hangulatban telt, élményekkel tele készültek a vasárnapi szabadnapra.

Az első vasárnap Bécsben egy finom desszert hangulatát hozta. A Belvedere sétája után a Belváros felfedezésére indultunk közösen. „Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”: oldott hangulatban, sok nevetéssel, hangos beszélgetéssel, egymás ugratásával kicsit zajos csapatként vonultunk megnézni a Stephansdomot, ahol azért kicsit megcsendesedtek a szívek, s ki-ki néma imával vagy áhítatos csodálkozással nézte meg a templom kőbe zárt történelmét. A Kohlmarkton, Bécs legrégebbi (és legdrágább) bevásárlóutcáján át közelítettük meg a Hofburgot, s bizony a csípős időben azért egy – két csípős megjegyzés is hallatszott, amikor a kirakatban az árcédulákat megláttuk. A Hofburg időtlen eleganciája aztán ismét elcsendesítette a csapatot, megérintette őket kicsit a császári fenség hangulata. A sétakocsikázás hintóinak, lovainak is nagyon örültek, simogatták a pacikat - hiába no, a gyermeki szív még kibújik a kamaszarcok mögül.

Március 14-19. között a napok csendes rutinnal alakultak ki. A közös reggeliket követően a társaság két részre oszlott, és a munkahelyek felé indultak. A napi feladataik változatosak voltak: a felszolgálók, a baristák, a pultosok munkájába mindenki belekóstolt, az idegen nyelvű kommunikáció is egyre sikeresebben működött. Természetesen a háttérmunkát sem vetették meg, asztaltörlés, pulttakarítás, terítés is volt. A szakácsaink is magabiztosan mozogtak a konyhában, az esti meetingeken csak úgy röpködtek a szakkifejezések: szuvidálás, blansírozás, bordaszelet, behűtés, büféválogatás stb. A Café Kugelben a lányok a konyhába is bekíváncsiskodtak, aminek a személyzet nagyon örült. Még mi, közismeretes oktatók is tanulhattunk, mert tudásukat nem csak egymással, de velünk is szívesen megosztották. A délutáni vásárlások, pihenések után mindig közös vacsora, majd meeting következett, de ez után a pihenés megédesítésére még kifárasztottuk egymást UNO partikkal, társasjátékkal, vagy csak kötetlen beszélgetésekkel. Öröm volt nézni, ahogy napról napra szorosabb összetartás alakul ki.

A második vasárnap, március 20-án a császárváros hangulatába kóstoltunk bele, ha már császármorzsát nem ettünk. Schönbrunn lélegzetelállító pompája, barokk szépsége kicsit tömény is volt a gyerekeknek. Szinte tátott szájjal bolyongtak a felbecsülhetetlen értékű termekben, az audioguide segítségével talán egyik- másik lány kicsit Sissi helyében is látta magát. A csodálatos kert ugyan télies kopárságában meg sem közelíti nyilván a nyár színpompás virágerdejét s a szökőkutak csobogását, de így is lenyűgöző élmény volt a császárok lábnyomában járni. A Hundertwasser-ház és a mellette található kis turistafalu is tetszett mindenkinek. A délutáni program, a Prater már korban és érdeklődésben azért közelebb állt hozzájuk: a csodálkozást és a megilletődött tiszteletet a hangos viháncolás váltotta fel, s a vidámpark körhintáit, látványos zajos-színes játékait mindenki nagy lelkesedéssel próbálgatta, ki-ki a saját teherbírásának megfelelően. A fáradtság ellenére azért még arra is jutott energia, hogy ismeretlen osztrák diákokkal egy kicsit focizzanak az egyre csípősebbé váló késő délutánban. Itt már érezhető volt a „mindjárt vége” hangulat: hazafelé már azt ecsetelték, hogy ide vissza kellene még térni a jövőben.

Az utolsó két, munkában töltött napon mindenki összegezte, mennyit és miben fejlődött szakmai és idegennyelv-tudása egyaránt. Kedden már nehéz szívvel jöttek haza: mindenkinek zokon esett a búcsúzás a kollégáktól, a kedves emberektől, talán még az olyan jól működő bécsi tömegközlekedéstől is. A pakolászás még adott némi fejtörést mindenkinek, hiszen a családtagoknak, barátoknak szánt szuveníreknek, és a saját részre vásárolt emlékeknek, új cipőknek, ruhadaraboknak helyet kellett logisztikázni a bőröndökben.

Március 23-án, szerdán reggel az utolsó reggeli falatokat talán picit keserűbbé tette a búcsú, de a család és a barátok viszontlátásának tudata hamar átlendítette a csapatot a bánatosabb perceken. A buszokba telepedve hamar el is indultunk, a kiutazás rendjét megtartva jó nagy szundításokkal, beszélgetésekkel telt a visszaút, ami jóval rövidebb volt, mint odafelé. Alig vettük észre, és már mindenki valamelyik szerette ölelésében élvezte ismét a miskolci levegőt, s nem egy félmondatból hallottuk ki: de jó lesz a saját kis kuckómban aludni ismét!

Összességében véve, embert próbáló, de csodaszép két hét volt ez, rengeteg élménnyel, jó hangulattal, sok tanulással. Az iskolában azóta is rendszeresen látjuk: a csapat keresi egymás társaságát, a viccelődés, a jó hangulat, a kis családdá vált közösség csak remélt, de nem elvárt része volt a projektnek. Szerintem bátran mondhatom: megcselekedtük, amit megkövetelt a haza 🙂

2021-1-HU01-KA121-VET-000006104sz. mobilitás Prágában

Tanári beszámoló

Erasmus+ mobilitás Prága 2022.október 9.-22.

Gyenes Éva

2022 októberében lehetőségem nyílt rá, hogy egy kolléganőmmel, Balog Krisztinával és tizenegy szentpális diákkal az Erasmus+ program keretében Prágában tölthessek közel két hetet. A program célja az, hogy a résztvevő középiskolásoknak lehetőséget nyújtson más országban szakmai gyakorlatot teljesíteni, az adott ország kultúrájával megismerkedni és az idegen nyelvi kommunikációs készségüket fejleszteni. A projektet az Európai Unió támogatta.

Október 9-én vasárnap reggel 9-kor keltünk útra Miskolcról. Az utazás problémamentes volt és jó hangulatban telt. A cseh főváros előtt volt némi fennakadás, dugóban araszoltunk egy ideig, de a vacsorát már sikerült a hotelben elfogyasztanunk. A szállásunk a Comfort Hotel Prague City East volt, ahol a diákok három- és négyágyas szobákban voltak elszállásolva. A szálloda modern, minden igényt kiszolgáló épület. Rendelkezik étteremmel, bárral, konditeremmel, közösségi terekkel, könyvtárral, mosószobával. Az elhelyezkedése is kiváló: a közvetlen közelében, illetve rövid sétányira vannak villamosmegállók és egy metróállomás is. A tömegközlekedés Prágában színvonalas és megbízható, egy-két nap elteltével könnyen átlátja az ember. A megállók megjegyzése nagyobb erőfeszítést igényel. J

Október 10.-én hétfőn a reggeli elfogyasztása és a bérlet megvásárlása után a nyakunkba vettük a várost és felkerestük a diákokkal a munkahelyeket, ahol a következő két hétben dolgoztak. A feladat nem volt könnyű, hiszen több különböző helyre kellett eljutnunk közben memorizálva az útvonalakat. Elsősorban villamossal és metróval közlekedtünk, és persze gyalogosan. A fiataloknak már a metrózás is új élmény volt, hiszen sokan még Budapesten sem utaztak földalattival. Elsőként a Hilton Hotelbe mentünk, ami igazán impozáns, grandiózus épület. Itt két diákunk dolgozott szakácsként. Aztán sorra jártuk a többi gyakorlati helyet: A Moods Hotelt, a MOODs Charles Bridge Hotelt és végül a városszéli Globus cukrászdájával zártuk a sort. Mindegyik hotelben, ill. munkahelyen a mentor fogadott minket és a bemutatkozás után megismerhettük a diákok munkahelyeit.

A következő két hétben, október 21. péntekkel bezárólag a diákok minden hétköznap dolgozni jártak. Önállóan, ügyesen közlekedtek Prágában. Megismerkedtek a cseh konyhaművészettel, fűszerezéssel, ízvilággal. A mentoraik segítségével betekintést nyertek a munkafolyamatokba, elsajátították a különböző gépek, berendezések használatát. A szociális kompetenciájuk is sokat fejlődött, akárcsak az idegen nyelvtudásuk.

A közös kulturális és szabadidős programok vidáman teltek. Szerencsés volt, hogy több alkalommal is sikerült közös városlátogatáson részt vennünk. Nagy élmény volt a várlátogatás, az óváros felfedezése, a séta a Károly-hídon, ahol igazi turista módjára többször is megálltunk utcazenét hallgatni. Nem győztünk betelni a hangulatos utcákkal, csodaszép épületekkel. A formabontó Tančící dům, avagy táncoló ház lett a személyes kedvencem, de nagy élmény volt a Petrin toronyba tett látogatás is, ahonnan lenyűgöző kilátás tárult elénk.

Október 22-én intettünk búcsút Prágának. Néhány órás buszozás után, kora délután szerencsésen, épségben érkeztünk haza Miskolcra.

Mindannyian, a diákok és mi tanárok is, pozitív, feledhetetlen élményként éltük meg ezt a két Prágában töltött hetet, és végtelenül hálásak vagyunk érte, hogy az Erasmus+ program keretein belül eljuthattunk Csehországba és, hogy részt vehettünk ebben a programban.

Hálásan köszönöm a lehetőséget és szívből ajánlom a programot mindenkinek!

Gyenes Éva

angol szakos középiskolai oktató

Miskolci SZC Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Technikum és Szakképző Iskola

Miskolc, 2022. november

Itt megtekinthető a Tempus Közalapítványtól az alapítvány szakképzési akkreditációs Erasmus+ projekt záróbeszámolójának tartalmi és pénzügyi értékelése.

Erasmus+ mobilitás Platamon, 2023.09.24-2023.10.07.

Kísérő tanári beszámoló

Hálásak vagyunk érte, hogy lehetőséget kaptunk arra, hogy részt vegyünk az Erasmus+ görögországi programján, és ezzel is tágítsuk ismereteinket.

Ezek a programok mind a diákok, mind a tanárok számára meghatározó élményt nyújtanak, és olyan tapasztalok szerzésére van mód, hogy egy sikerekkel teli karrier felé tereljék a tanulókat a kint töltött szakmai gyakorlat után.

Bepillantás nyernek más kultúrákba, és számos területen profitálnak, hiszen nem csak az adott régió nevezetességeit ismerhetik meg, hanem szakmába vágóan a mi esetünkben az ország étkezési szokásait, jellegzetes ételeiket, italaikat is. Össze tudják hasonlítani továbbá, hogy milyen követelményeket támaszt velük szemben egy magyar, illetve a görög munkáltató.

Esetünkben a szálloda menedzsere felelt a diákok szakmai gyakorlatáért. A precízen elkészített beosztást minden nap digitális formában kaptuk meg. Először munkacsoportokat kellett kialakítanunk. Többnyire párban dolgoztak, és minden párosnak volt egy kódja, amivel azonosítani tudták magukat. A kódok mellett láttuk, hogy az adott napon milyen területen kellett tevékenykedniük. A szakácsok és a pincérek is 2 műszakban dolgoztak 6-6 órában. A munkájukat a főpincér és a főszakács felügyelte, tőlük kapták a feladatokat. A kommunikáció angol nyelven folyt, így tulajdonképp a szakmai gyakorlat mellett egy intenzív, 2 hetes angol nyelvtanfolyamon is részt vettek. A szállodában számos országból voltak diákok, és ha velük is kapcsolatot akartak teremteni, akkor szintén angol nyelven kellett kommunikálniuk.

Hamar ráhangolódtak a munkára, és sikerült áthidalni az esetleges nyelvi nehézségeket is. Már az első nap jó kapcsolatot alakítottak ki a kollégáikkal, akiktől rengeteg információt szereztek az országról, és annak gasztronómiájáról. Megízlelhették a helyi specialitásokat, és a dolgozók örömmel vették az érdeklődést, amikor a receptekről érdeklődtek.

A gyakorlat során számos konyhatechnológia műveletet alkalmaztak, és megismerték a különféle eszközöket, munkagépeket. Megtanulták az egyes fűszerek helyes alkalmazását, hogy ezeket milyen ételekhez és milyen formában lehet használni. Miután megkapták a szakszerű eligazítást, önállóan is tudták végezni a feladatokat.

A pincérek megismerkedtek a kedvelt görög sajtokkal, az ételekhez passzoló kedvelt borokkal, gyakorolták a sörcsapolást, és a beachbárban kávét és koktélokat is készíthettek.

A gyakorlat, amelyen részt vettek, összehangban állt a tanulmányaikkal és karriercéljaikkal. A szakmai vizsgához portfóliót kell készíteniük, amelybe kiválóan beilleszthető a külföldi szakmai gyakorlat, és a sikeres vizsga után, amikor egy munkahely álláshirdetésére jelentkeznek, hivatkozhatnak a külföldön szerzett szakmai gyakorlatra, tapasztalatokra és nem utolsó sorban a nyelvismeretre.

A szakmai gyakorlaton kívül, ahogy korábban is említettem, megtekinthettük a közeli városok nevezetességeit, illetve távolabbi helyekre is eljutottunk. Mind egytől egyik csodás, feledhetetlen élmény volt, ahol a nagyon felkészült idegenvezetőtől minden utazás során érdekes legendákat hallhattunk, és minden információt olyan köntösbe öltöztettek, hogy az a diákok számára is befogadható, emészthető legyen.

A környéken felderítettük Platamonast, Nei Porit, illetve Litochorot, melyek mind hangulatos városok csodás látnivalókkal, rengeteg étteremmel, kávézóval, nem beszélve a gyönyörű tájról, a lágyan fodrozódó tenger szépsége, és a másik oldalon az égbe emelkedő hegyek csábító magassága, ahonnan a görög istenek tekintenek le ránk.

Ne feledkezzünk el a Meteorák egyedülálló látványvilágáról, mely világviszonylatban is egyedinek számít, és nekünk abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy magunkba szívhattuk a táj festőiségét, megcsodálhattuk a nyugalmat árasztó helyiségeit, a csodás panorámát, miközben meghallgattuk a történelmi hátterét.

Teljesen más jellegű volt a hajókirándulásunk, de az is páratlan élményt nyújtott, hiszen a táj sokszínűsége, a város látnivalói mellett kaptunk egy szelet gasztronómiát, és a kristálytiszta vizű tengerben is felfrissülhettünk a Golden Beach-en. Utazásunk során görög zenét hallgathattunk, és megismerkedtünk az egyszerűbb tánclépésekkel, melyeket szívesen gyakoroltunk.

Kirándulási céljaink között szerepelt Thesszaloniki városa is, melyet turisták hada árasztott el a verőfényes napsütésben. A látnivalók, a különböző terek és a piac felderítése után mi úgy döntöttünk, hogy kalózhajóra szállunk, és élvezzük az arcunkat simogató hűsítő szelet egy ízletes fagylalt társaságában.

Köszönjük, hogy ezekben a feledhetetlen élményekben lehetett részünk.